cimer
Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság
Károly Ireneusz József
Károly Ireneusz József 1854-1929

Károly Ireneusz
a Nagyváradi Premontrei Főgimnázium tanára

"... minden tudomány szoros összefüggésben volt és van a társadalommal; vele együtt emelkedik, együtt bukik..."

/ Károly Irenaeus/

Premontrei Főgimnázium

   A 19. és a 20. század fordulója a nagy tudományos felfedezések időszaka volt, különösen a természettudományok és elsősorban a fizika területén. A villamos energia az elektromágnesesség, a röntgensugárzás felfedezése soha nem látott fejlődés távlatait nyitotta meg, tudományos és társadalmi téren egyaránt. E forrongó újító korszak nagy feltalálók és kivételes tudós tanáregyéniségek munkájával fémjelzett. Az 1861-es tanügyi reform, amely nagyobb teret adott az oktatásban a természettudományos ismeretek oktatásának, lehetőséget teremtett arra, hogy az egyetemek és gimnáziumok egy egy tudós tanár vezetésével a tudományos kutatómunka terepévé váljanak. Ennek a tudományos és technikai fejlődésnek egyik élenjárója volt Nagyvárad, és egyik mozgatórugója a város köztiszteletnek örvendő tudós tanáregyénisége, Károly Irén József premontrei szerzetes, a nagyváradi Premontrei Főgimnázium tanára.


Nagyvárad a századfordulon

Nagyvárad a századfordulon

 

   Károly József 1854. március 6-án született Göncön jómódú iparos családban. Szüleitől gondos neveltetésben részesült. Az elemi iskola után a kassai Premontrei Főgimnáziumba került. Édesapjának elvesztése döntő változást hoz életébe, felvételét kéri a piarista rendbe. Papnövendékként a rend kecskeméti főgimnáziumában érettségizik. Ezután a Selmecbányái főgimnáziumban, mint gyakorló tanár, mennyiségtant (matematikát) és természettant (fizikát) tanít. Közben rendszeresen látogatja a város Bányászati és Erdészeti Akadémiájának matematikai, fizikai, kémiai és bányászati előadásait. 1875 nyarán rendi elöljárói rendeletére elhagyja Selmecbányát, majd régi matematika tanárának hatására kilép a piaristáktól és kéri felvételét a premontrei rendbe. 1875. október 15-én Jászón öltötte magára a premontrei rend fehér ruháját, és vette fel az Irenaeus nevet, melyet élete során leginkább Irénként használt. Tanulmányait az innsbrucki egyetem teológiai szakán folytatja, de másfél év múltán betegség miatt visszatér Jászóvárra. 1880 augusztusában kerül a Nagyváradi Premontrei Főgimnáziumba, ahol ideiglenes tanári kinevezéssel magyar és latin nyelvet tanít. 1881-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészet, fizika, matematika és földrajz tanári diplomát szerez, így 1881 szeptemberétől már rendes tanárként fizikát oktat.


A gimnázium fizika szerára

A gimnázium fizika szertára

 

   Károly Irén 33 évig tanított a Nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban. Ez idő alatt elsősorban fizikát és matematikát, de ha szükség volt rá, bölcsészeti alapismereteket, magyar nyelvet, irodalmat, fizikai földrajzot, latint és vallástant is oktatott. 1882-ben pappá szentelik, 1886-ban ugyancsak a kolozsvári egyetemen filozófiából doktorál. Disszertációjának címe: Schopenhauer és az akaratszabadság. Mint katolikus ember s mint szerzetes a determinizmussal ellentétben elvként vallotta, hogy az ember szabad, és tetteiért felelős. Ez a szemlélet pedagógusi munkáját is áthatotta, diákjainak minden lehetőséget biztosított a legmagasabb színvonalú ismeretszerzésre, de meg is követelte tőlük a tudást. A tanítványai iránt megnyilvánuló személyes törődés, odafigyelés és türelem vonzóvá tette a diákok körében az amúgy nem túl népszerű fizika és matematika tantárgyakat is. Figyelembe vette, hogy nem mindenkinek azonosak a képességei, ezért nem nyugodott, míg minden tanuló meg nem értette az előadott témát. Gyakran idézte Seneca mondását: ”Későre felejti el azt az ember, amit sokára tanult meg”. A tanításban elengedhetetlennek tartotta a szemléltető eszközök használatát és a tanórai kísérletek bemutatását. Ehhez és saját tudományos munkájához jól felszerelt szertárra, korszerű eszköz és műszerkészletre volt szükség. Nagy hozzáértéssel és az anyagi lehetőségek maximális kihasználásával fejlesztette, korszerűsítette laboratóriumának felszerelését.


A fizika szertár néhány korabeli eszköze

A fizika szertár néhány korabeli eszköze


    Kohérerek, galvanométerek, transzformátorok, optikai berendezések, a hőtan, fénytan, mágnesesség az elektromosságtan eszközei és felsorolni is lehetetlen, mi minden szolgálta az oktató és kutatómunkát. Eszközeinek egy részét maga készítette, vagy módosította, tökéletesítette a meglévő berendezéseket. Érdeklődésének középpontjában az elektromágneses hullámok tulajdonságainak vizsgálata állt. Figyelemmel kísérte korának tudományos kutatásait, nem egyszer elsőként jutva olyan felismerésre, amely más neve alatt vált világhírűvé. Kutatásainak eredményét többnyire az Eötvös Lóránd Matematika és Fizika Társulat folyóiratában és a Mathematikai és Physikai Lapokban publikálta. Első kutatási témája 1893-ban a kohérer volt, ez az elektromágneses hullámok vételére és továbbítására alkalmas eszköz, amelynek különböző külső hatásokra (pára, hőmérséklet) való reagálását vizsgálta.


A kohérer

A kohérer


  Ugyancsak 1893-ban kezdett foglalkozni az elektromágneses hullámok híradás technikai alkalmazhatóságával, s hamarosan biztató eredményekre jutott. Popov orosz és Marconi olasz fizikusok is kísérleteztek ezzel a témával. Károly Irén azonban másfél évvel megelőzte őket. 1895 tavaszán a Főgimnázium fizika szertárából szikratávírón jeleket továbbított a peceszentmártoni rendházba, s az ott elhelyezett műszerekkel fogták ezeket a jeleket. 1895. ápr. 24-én Agliardi pápai nuncius meglátogatta a gimnáziumot, és megcsodálhatta Károly Irén tanár úr drót nélküli telefonját. Ő használt a világon először fülhallgatót a szikratávíróhoz. Az iskolaév végén anélkül, hogy találmányát bejelentette volna, vakációra ment. A nyár folyamán Marconi vélhetően a nuncius úrtól szerzett információk alapján megalkotta a maga készülékét. Felfedezését sietett közölni a szaksajtóval és a Szabadalmi Hivatallal.

   A hír mélyen megrendítette dr. Károly Irént. Úgy érezte, ellopták a találmányát. 1896 a milleneum éve azonban némi kárpótlást hozott ennek a kivételes képességű és rendkívüli munkabírású tudósnak. Ez év januárjában jelentette be Röntgen a tudományos világnak óriási jelentőségű felfedezését. Alig telt el egy hónap, s a Nagyvárad c. napilap február 9-i száma dr. Károly Irén fizikatanár röntgenológiai kísérleteiről számolt be. Pár nap múlva már az első felvételekről tudósítanak a lapok.


Károly Irén röntgenfelvételeiKároly Irén röntgenfelvételei

Károly Irén röntgenfelvételei


   Károly Irén röntgenfelvételei A Premontrei Főgimnázium fizika szertárában rendelkezésére álló eszközök és a nagy szakmai tapasztalat lehetővé tették Károly Irén tanár úr számára, hogy elkészítse első felvételeit, de orvosi vizsgálatok céljára ez a felszereltség nem volt elegendő. Az orvosi célokra is alkalmas laboratóriumi berendezés beszerzése céljából a Főgimnázium igazgatósága május 27-én „Közérdekű felhívás”-t tett közzé, melyben gyűjtést indít egy saját tulajdonú röntgenkészülék megvásárlásáért, melyet minden rászoruló ingyenesen vehetne igénybe. A váradiak lelkesen adakoztak, a felhívás eredményeként 1141 forint 39 pengő gyűlt össze, amelyet Károly tanár úr belépődíjas előadások bevételével és minden létező kapcsolatának igénybevételével gyarapított. Az országban elsőként Nagyváradon, a Főgimnázium fizika szertárában felszerelt röntgenkészüléket még budapesti klinikák betegei számára is igénybe vették. Ezek az események nagy érdeklődést váltottak ki a diákok körében is. Ezt kielégítendő Károly tanár úr 1897 novemberében önként jelentkező felsőosztályosok részére fizika szakkört szervezett, melynek taglétszáma 30-40 fő körül mozgott. A diákoknak magyar és német nyelvű szakfolyóiratok álltak rendelkezésükre, a fizikai kísérletekhez a Meisenmertig cég 480 feladatból álló német nyelvű füzetét maguk forditották és sokszorosították. Jelmondatok egy Horatius idézet volt: „Sapere aude — Merj gondolkodni!”.
A szakkör tagjai kísérleteket végeztek, tudományos kutatásokat, megfigyeléseket folytattak. Előadások, bemutatók, értékes pályamunkák születtek ezekből a szakköri, önképzőköri tevékenységekből. Károly Irén tanár úrnak kiváló csapat állt rendelkezésére olyan lelkes, érdeklődő fiatalokból, akik nem egyszer maguk adtak ötleteket, inspirációt újabb tudományos megfigyelésekhez.

   Károly Irén tanár úr oktatói tevékenységének csak egyik terepe volt a Premontrei Főgimnázium. 1890-1919-ig volt a Nagyváradi Jogakadémia magántanára az Államszámvitel katedrán. 1906- ban tudományos sikereinek elismeréseként kinevezik magántanárnak a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elektromos sugárzás kísérleti tanszékére. Hetente egy napra utazott fel Kolozsvárra, s az elméleti anyagot illusztráló kísérleteihez szükséges eszközök és berendezések nagy részét a váradi Főgimnázium szertárából vitte magával. 1918-ig tanított az egyetemen. Az egyetem vezetősége és professzorai a legnagyobb elismeréssel viszonyultak munkájához. Hallgatói évek múlva is nagy hálával emlékeztek rá. Tanári pályáját az első világháború és az azt követő békeszerződés következményei törték kerékbe.

   A világháború alatt, 1914-től 1918-ig a Főgimnázium épületét katonai kórháznak használták. Ennek következtében a bútorzat és a felszerelés is súlyos károkat szenvedett. A háború ütötte sebeket még úgyahogy sikerült orvosolni, ám 1923. ianuár 17-én bekövetkezett a Főgimnázium működésének felfüggesztése. A román hatóságok által erőszakosan betelepített Inasiskola tanulói a fizikaszertár berendezésének egy részét tönkretették, más részét eltulajdonították. Szeretett iskolájának megszüntetése dr. Károly Irént nagyon megrendítette. Egészsége a következő években megromlott. Lelki és fizikai ereje megroppant. Felüdülés volt számára az a néhány hónap, amit élete utolsó két évében Gödöllőn a rend új gimnáziumában tölthetett.


Villamos Váradon

Villamos Váradon


Az évtizedeken keresztül folytatott tanítói és tudományos kutatói tevékenysége természetesen nem maradt észrevétlenül Nagyvárad polgárai és vezetői előtt sem. 1901-ben beválasztották Nagyvárad város Törvényhatósági Bizottságába, illetve annak "Vízvezetéki, csatornázási és világítási szakbizottságába”. Ettől kezdve aktív részt vállalt a város ipari és kulturális életének fejlesztésében.

   Nagy érdeme volt a város gázvilágításról villanyvilágításra való áttérésének kimunkálásában, a régi vízmű villanyáramra való átállításában, a váradi villamosközlekedés bevezetésében. Mint a Szigligeti Társaság tagja jelentős szerepet vállalt az új színház felépítésében.

   Dr. Károly Ireneusz József 1929. március 13-án hunyt el Nagyváradon. A temetési menet útvonalán a Főutcától a Várad- olaszi temetőig végig égtek az izzólámpák, így búcsúzott tőle a villanytelep, amelyért oly sokat küzdött. A kommunista időszak alatt a román hatóságok a Váradolaszi temetőt felszámolták, ezért Tempfli József a Premontrei templom akkori plébánosa földi maradványait a templom kriptájában helyeztette el. Sírkövét a templom rendház felőli falába építették be. A közelmúlt történelmi viharai méltadanul háttérbe szorították, elhalványították emlékét. Az általa alapított középiskolai fizika verseny évtizedekig nem viselhette a nevét. 1992-ben a Katolikus Középiskolák számára rendezett fizika tanulmányi versenyek újra felvették dr. Károly Ireneusz nevét. A gödöllői Szent Norbert Gimnázium fizika kabinetje is az ő nevét viseli, emlékét a jövő generációk gondjaira bízva.

   „Sok mindent látott: rendje fólvirultát, midőn mi drága, örökéltű, szép, ápolta és új, friss rőzsével rakta sok száz esztendős kultúránk tüzét.”

Mécs László